A budapesti esztétikai klinika fogorvosa szakszerűen és fájdalommentesen végzi a fogpulpa fogászati ellátását, melyhez szükség esetén a 13. kerületi szájsebészet szakembereinek segítségét is igénybe veheti. A tökéletes mosoly ára megfizethetetlen csak úgy mint az egészség.
A fogpulpa fogászati ellátása során Budapesten olyan szakképzett fogorvosok végzik a beavatkozásokat, akik ismerik a szakmai kérdések minden szegmensét és részét. Mint már említettük, a dentinogenesis mindaddig folyik — bár a kor haladtával valamelyest csökkenő ütemben —, amíg a fogban élő pulpaszövet van, akkor is képződik dentin, ha az odontoblastok elpusztultak.
A pulpa mesenchy- májának pluripotens sejtjei idősebb korban is dentinképző sejtekké differenciálódhatnak. Az odontoblastok differenciálódását a membrana limitans mentén elhelyezkedő ganoblastok, ill. a belső zománchám ezekkel analóg, de zománcot nem képező sejtjei indukálják a fogcsírában a fogorvos. Hogy a növekedését befejezett és áttört fogon milyen ingerre válnak a pulpa mesenchymalis sejtjei odonto- blastokká, nem tudjuk. A pulpa a papilla dentis szilárd falak közé zárt maradványa.
A jó budapesti fogászati ellátás alapvető feltétele, hogy kiváló, szakképzett és tapasztalt legyen a fogorvos budapest 13. kerületének esztétikai klinikáján. A kezelések során az első lépés a fogpulpa alapos megismerése és vizsgálata a legmodernebb eszközök és berendezések segítségével.
Ennek a fejlődésének felel meg az ideg- és érellátása. Az idegek — a n. trige- minus (érző) portio maiorjából származó rostok — a foramen apicalén át jutnak a pulpa belsejébe, ahol számos fonatot alkotnak. Ezek a dentintől különböző távolságra helyezkednek el, melyet a fogorvosi vizsgálat során megismerhetünk. A legfelszínesebb sűrű ideghálózat közvetlenül az odontoblast-réteg alatt található: rete subodontoblasticum.
Mai ismereteink szerint ebből finom ágak hatolnak egyes dentincsatomáeskákba. A pulpa idegei egyébként primitív organizáltsági fokon vannak, csak proto- pathiás sensibilitással bírnak, azaz mindennemű ingert fájdalomként percipiál- nak és közvetítenek.
A pulpa ereinek fogászati kezeléese a fogorvosnál rendkívül finom munkát igényel. A foramen apicale szűkületén át lép be a fogba a pulpát tápláló artéria is, többgyökerű fogba mindegyik gyökércsúcson egy-egy. Ezek ugyan anastomizálnak a koronái pulpában, de ún. funkcionális végarteriák, vagyis az egyik vagy másik artériás törzs elzáródása után a többi, átjárható artéria nem biztosítja az elzárt artéria által ellátott terület táplálását.
A vénák — egy-egy artéria kíséretében két-három véna is található — a foramen apicale szűkületén át távoznak a pulpából. A pulpában nyirokereket (-réseket) is találunk , természetesen a nyirok is csak a foramen apicalen át távozik.
A pulpának a papilla dentisből való származásából és dentinképző kapacitásából fakad, hogy a fogfejlődés idején a hám-diaphragma képezi a határt a pulpává átalakuló papilla dentis és az ilyen differenciálódásnak.alá nem vetett kötőszövet között, s a pulpának magának kell azokat a szilárd falakat termelnie, melyek hivatva lesznek a fog áttörése után e szervet a külvilágtól megvédeni, ezek a fogbélűr dentinfalai.
Amikor a fog áttör, fejlődése még nem fejeződött be, gyökerének mintegy fele, legfeljebb kétharmada van meg. Míg a gyökér növekedése folyik, nincs rajta gyökércsúcs, így növekedő fogon nincs foramen apicale sem. A pulpa szélesebb nyíláson át érintkezik a későbbi par- odontium apicale kötőszövetével, amelytől a hám-diaphragma választja el.
Fogászati röntgenképen e fejlődési stádiumban nem zárt gyökércsúcsot, hanem tölcsérszerű nyílást látunk Kézenfekvő, hogy ebben a fejlődési stádiumban lényegesen jobb a pulpa szöveteinek a vérellátása, mint később. A foramen apicale szűkületében az aktív hyperaemia folytán kitáguló artéria könnyen komprimálhatja a vékony falú vénákat. Míg a foramen apicale nyitott, a vénák ilyen compressiója nem fordulhat elő.
Ami a pulpa biológiai sajátosságait illeti, ismételten utalunk az életkortól függő változásaira, melyek közül a foramen apicale kialakulása talán a legjelentősebb, okkor „önállósul” a pulpa a vérellátás szempontjából. Mint embrionális állapotban megmaradt kötőszövet, alapjában véve nagyfokú alkalmazkodóképességgel rendelkezik, éppen ezért eleve jó regeneratiós és reparatiós készsége várható. Hogy valójában nem ez a helyzet, annak döntő oka a pulpa vérellátásának korlátozottsága, valamint az a körülmény, hogy térfogatát a szilárd dentinfalak közé zárva egyáltalán nem tudja változtatni.
A fogpulpa fogászati ellátás. Néhány további izgalmas kérdés. téma olvasóink számára: fogszuvasodás szakszerű kezelése, fogpulpa kezelése az esztétikai klinikán, olcsó fogászati kezelés, gyors fogászat Budapest, fogorvos Budapest 13. kerület.
Megosztás a facebookonAz esztétikus mosoly titka a tökéletes fogsor, melyet fogpótlás segítségével állíthatunk helyre a budapesti fogászaton. A fogorvos elsősorban megtisztítja, majd mintát és lenyomatot készít, hogy legyárthassák a tökéletes fogpótlást.
A budapesti fogászaton a fogorvos indirekt módon készített viaszbetéttel kezdi meg a fogpótlást. Az okkludorban álló, de abból kivehető modellen alakítjuk ki inlay- viaszból a betétet, ekkor jutunk el indirekt módszerrel oda, ahol a direkt eljárással akkor voltunk, amikor a szájban formáltuk ki. Mindaz a manipuláció, ami közben történt, az indirekt eljárás okozta többletmunka.
A fogorvos a viaszbetét készítésekor különösen vigyáz a kontaktpont és környékének formálására. Direkt eljárással erre tulajdonképpen nincs módunk a fogászaton. Ha indirekt módszerrel készítjük a betétet a budapesti fogászaton, domborúbbra, kiöblösödőbbre készít, az alap színű inlay fogpótlás viaszból megformált betét torzulásától, vetemedésétől). E célra, persze, a modellt ki kell emelnünk az okkludorból, ahová ezután már nem is tudjuk visszahelyezni.
Amint a fogászati viaszbetét elkészült, a harapást az okkludorban nem zavarja, felszínét fényesre dörzsöljük, öntőcsapot (esetleg akár két csapot is) szúrunk belé, és beágyazzuk. Ez a procedúra azonos, akár direkt, akár indirekt eljárással készül a betét a fogorvosnál.
Szövevényes esetben a fogorvos az IV. osztályú inlay készítésekor, ajánlatos lehet előbb lenyomatot venni, a betétet viaszból a technikai fogászati laboratóriumban a modellen megformálni, de önmagunk ellenőrzésére a viaszbetétet a betegen a praeparált üregbe bepróbáljuk.
Ez az eljárás a betegnek eggyel többszöri visszarendelését teszi szükségessé, viszont lehetőséget nyújt az orvosnak, hogy mind a saját, mind pedig a fogtechnikai laboratórium munkáját menet közben ellenőrizze.
Ha a viaszbetét a harapást nem zavarja sem központi záródásban, sem a mandibula fog vezette mozgásai közben, akkor e vonatkozásban nincs mit korrigálnunk rajta, előfordulhat azonban, hogy a záródási helyzetben nem zavar, de egyes articulatiós mozgásoknál igen. Ez esetben a hiba könnyen korrigálható — a viaszból annyit veszünk el, míg a zavart mozgás is szabaddá nem válik a fogászati klinika kezelése során.
Korrekcióra szorulhat itt-ott a viaszbetét széli záródása is. Ezt a korrekciót is elvégezhetjük szájban, nem kell újból lenyomatot vennünk s az egész munkamenetét megismételnünk, viszont tudnunk kell, hogy ilyen korrekció után a viaszbetétet nem szabad többé a modellre visszahelyezni, hanem úgy kell vele bánni, mintha direkt eljárással készült volna.
Fogpótlás készítése szakszerű módszerrel. Az esztétikus mosoly titka a tökéletes fogsor, melyet fogpótlás segítségével állíthatunk helyre a budapesti fogászaton. A fogorvos elsősorban megtisztítja, majd mintát és lenyomatot készít, hogy legyárthassák a tökéletes fogpótlást. További érdekes és izgalmas témák olvasásra: fogszuvasodás kezelése az esztétikai klinikán, fogorvosi kezelés Budapest, fogászat Budapest 13. kerület, fogpótlás ára, inlay fogpótlás Budapest.
Megosztás a facebookonA fogászaton a cinkoxiszulfát-cement megkeményedésekor lejátszódó reakciókat nem ismerjük pontosan, részben vegyi reakció játszódik le, részben egyszerű ad- szorpciós jelenségekről van szó a fogorvosnál.
A cinkoxifoszfát- (vagy röviden foszfát-)cement porának legfőbb alkatrésze a cinkoxid, amelyhez kis mennyiségben kevernek cinkorto- vagy -piro- foszfátot, valamint alumíniumsókat a fogorvos. A folyadék többnyire ortofoszforsav, esetleg orto-, méta- és pirofoszforsav keveréke, amely esetleg kis mennyiségű oldott cinkfoszfátot is tartalmaz. E cementet is úgy keverjük, hogy a keverendő cement mennyiségéhez szükségesnek vélt nagyságú, ill. számú csepp folyadékhoz adjuk a port, kb. felét egyszerre, másik felét pedig apró részletekben. A keverés vastag üveglapon, többnyire annak érdes (matt) felszínén, széles fémspatulával történik.
A fogászati kezelés során a fogász a különböző sűrűségűre keverjük aszerint, hogy mely célra kívánjuk használni: szilárd tömés vagy korona rögzítésére, amalgám vagy szilikátcement tömés „dublírozására” (amikor tejfel sűrűségűre keverjük), alábélelésként más anyagból készülő töméshez vagy esetleg néhány hónapnyi időre szánt ideiglenes tömésként (amikor gittszerű keveréket állítunk elő).
Minél sűrűbbre keverjük, természetesen annál rövidebb ideig marad plasztikus, képlékeny. A keményedés tartama a foszfátcementnél is függ a keverés módjától, időtartamától, a környezet és a keverő üveglap hőmérsékletétől a fogorvos. A gittszerű massza általában 2—3, a tejfel sűrűségű, rögzítésre használt cement pedig 5 — 8 perc alatt szilárdul meg.
A közben lejátszódó reakciók pontos lefolyását nem ismerjük a fogászati munkában, végtermékként Zn2(0H)2(P04)2 keletkezik. Megkeményedése után sem szűnnek meg a cementben lejátszódó vegyi reakciók, átkristályosodás megy végbe, míg végül a cement stabilizálódik. Stabil az a cement, amelyben sem vegyi, sem fizikai változások nem játszódnak le (esetleges nedvességvesztésen és az elvesztett nedvesség újrafelvételén kívül). A néhány percig tartó kötési idővel szemben a stabilizálódás ideje több órára terjed a fogorvosnál.
A foszfátcement folyadéka higroszkópos, ezért zárt üvegben tartandó, melyből a kívánt mennyiséget közvetlenül használat előtt vesszük ki (a gyár által hozzá adott cseppentővel), a por viszont a levegőben tartalmazott szénsavval reagál, ezért nem szabad a már kivett és fel nem használt cementport.
Elavult fogászati töméstípusok. Néhány olyan téma, melyet bárki szívesen és haszonnal olvashat: olcsó fogászat, fogtömés ára, fogorvos Budapest 13. kerület, fogszuvasodás kezelése azonnal, fog szabályozás.
Megosztás a facebookonA fogászatban használatos cementek a Sorel-cementek közé tartoznak: fém (többnyire cink, Zn) oxidjának oldatai ugyanazon fém egyik sójában.
A cinkoxid és cinkklorid (ZnO és ZnCl2) összekeveréséből nyert cinkoxi- klorid-cementnek csak történelmi jelentősége van a fogorvosnál, ez volt ui. az első fogorvosi cement, amelyet azonban a pulpára kifejtett edző hatása miatt (amely ép den- tinen át is érvényesül) ma már egyáltalán nem használunk.
A fogorvos a cinkoxiszulfát-cement ideiglenes tömésként napjainkban is használatos. Legismertebb gyártmánya a Fletcher-féle „artifieial dentin”, amelynek nyomán a „fletcher” eme cementféleségek gyűjtőneveként használatos Magyarországon a fogászaton.
Por és folyadék formájában kerül forgalomba, a por finomra őrölt cinkoxid és dehidrált cinkszulfát keveréke, a folyadék kevés dextrint, gummi arabicumot, 1—2 csepp alkoholt vagy karbolsavat tartalmazó víz. Korszerű készítmények a vizen kívül minden ingredienst a porban tartalmaznak s- vízzel keverendők, ilyen pl. az Aquadont, Aquadentin stb a fogorvos. Készülnek tubusban forgalomba hozott pép formájában is, amely akkor keményedik meg, ha víz vagy nyál érintkezik vele, glicerin hozzáadásával tudják a pépet puhán tartani.
A fogászaton a celofánba csomagolt rúd formájában is kaphatók hasonló összetételű tömőanyagok a fogorvos (Citopercha, Imopercha), használatuk azzal a kényelemmel jár, hogy mindig készen állnak felhasználásra, hátrányuk viszont a külön forgalomba hozott porral és folyadékkal szemben, hogy nem tárolhatók korlátlan ideig, tárolás során, hosszabb idő múltán elveszítik plaszticitásukat, s többé nem tehetők képlékennyé.
A fletchert vastag üveglap homályos oldalán fémspatulával keverjük a meg kívánt konzisztenciára, a folyadék (víz) egy vagy több cseppjéhez adjuk a port először egy nagyobb, majd apránként több kisebb adagot a fogászat. Széles területen, jól szétdörzsölve keverjük, az üveglapot ne kézben tartsuk, hanem szilárdan álló asztalon, állványon rögzítsük egyik kezünkkel keverés közben. Meglehetősen sok port vesz fel a fletcherfolyadéka, hogy eléggé gyorsan keményedé, de még képlékeny masszát alkosson, ezt visszük spatulával, tömővel a kiszárított üregbe és kondenzáljuk ott.
A megkevert fletcher kb. 2 — 4 percig képlékeny, ennyi idő alatt kell az ideiglenes tömést elkészítenünk. Megkeményedési ideje a keverés módjától, időtartamától, valamint a környezet és a keverőlap hőmérsékletétől függ (melegebb környezetben gyorsabban köt, fogorvos a jól kikevert fletcher kötési ideje valamivel hosszabb, mint a hirtelenül „össze csapott” keveréké). Befolyásolja továbbá a levegő páratartalma, a hosszabb időn át tárolt cementporban a levegő széndioxidjával végbemenő reakció (ennek során az oxidból karbonát képződik), ezt minimálisra szorítandó, a cementpor tartályát mindig zárva kell tartani, s a keverőlapra kitett, de fel nem használt port nem szabad visszatenni a tartályba.
Fogászati cement alkalmazása. További érdekes és izgalmas témákat ajánlunk betegeink figyelmébe: fogtömés ára, fogászati kezelés keresése, fogorvos Budapest 13. kerület, fogászati klinika árai.
Megosztás a facebookonAz amalgám tömés tulajdonságai a fogászati rendelőben. A jó gyártmányú, gondosan megkevert és az üregben jól kondenzált amalgám igen jó tömőanyag: térfogata állandó, a nyálban és a lepedőkben nem oldódik, kopása elhanyagolhatóan csekély, káros helyi és távoli mellékhatásoktól mentes a fogorvosnál.
Színe friss állapotban ezüstfehér, ami nem tűnik fel, kénhidrogén hatására sok szájban hamarosan megfeketedik. Jó hővezető képessége sem tartozik előnyei közé a fogászat. Általában hátsó fogak tömésére használjuk, frontfogon amalgám tömés csak kivételesen, nem látható helyen engedhető meg (pl. a foramen coecumban).
Öntőfémek, melleket a fogorvos alkalmaz: az arany és „pótfémei” a konzerváló fogászatban betét készítésére használatosak. A színarany kiválóan alkalmas öntvények készítésére, centiméterenként csak mintegy 140 mikron zsugorodást mutat fel, midőn folyékony állapotból szilárd halmazállapotba megy át.
Ez lényegesen kisebb az öntésre használt egyéb fogorvosi ötvözetek lineáris zsugorodásánál. Fog orvosi felhasználásra ezenkívül nagymérvű nyújthatósága is kiválóan alkalmassá teszi: oly vékonyra kalapálható, hogy 1 m2 alapterületű aranylemez súlya csak 1,0 —1,14 g (ugyanakkor pl. 1 m2 cigarettapapír súlya mintegy 7 g), 1 g aranyból kb. 2000 m hosszú vékony huzal készíthető a fogászaton.
Hideg állapotban hegeszthető: kalapálással az üregbe vitt finom fóliákból, összesodort fóliákból („pellets”), esetleg kristályokból egységes, hézagmentes fémtestet lehet képezni, a kalapálás jól beékeli az üregbe, mert kihasználja a dentin rugalmassá gát. Az arany nyújthatósága folytán a tömés szélét — a kalapálás befejeztével — jól lehetett a ferdére faragott zománcfalhoz polírozni, s így a kalapált arany- tömésnek kitűnő széli záródása volt.
Kalapált aranytömés készült a fogászati kohézív aranyból, ez esetben a fóliákat, összesodort fóliákat hevítéssel megszabadították az arany felületén kondenzált gázoktól. így kalapálással hidegen hegesztődtek az egyes lapocskák. Összeáll azonban az arany kalapálás folytán akkor is, ha nem tettük előbb kohézívvé, így a nonkohézív aranytömés készült.
Régebbi fogtömés típusok. A legtöbb olvasó az alábbi témákra is kíváncsi: fogorvos a 13. kerületben, fogászat Budapesten, fogtömés ára, Budapest klinika, fogszuvasodás kialakulása.
Megosztás a facebookonA fogorvosnál a praeparálás menete annyiban különbözik a fogászati szakkönyvben leírtaktól, hogy a foramen coecum kis kiterjedése miatt ritkán tudjuk a zománcot vésővel betörni, a szuvas góc feltárására a legcélszerűbb gömbfúrót vagy turbinával forgatott kis gyémántot használnunk.
Feltáráskor a fogorvos többnyire a foramen caecum egész területét megnyitjuk, ezért praeventiv extensiót külön nem kell végeznünk. Fontos ebben az esetben is az üreg szélén körös-körül a pulpalis fal mentén a „perem” kialakítása, különösen a kismetszőn gyakran igen mélyre terjed a caries a foramen coecum közepe táján, s ha peremet nem képeznénk, gyakran kellene a pulpa megsértése miatt gyökérkezelést végeznie a fogásznak. Ha a foramen coecum mély, eleve a pulpa közelébe ér.
A felső nagyőrlők orális és az alsó nagyőrlők vestibularis felszínére hajló barázdák és e felszínek gödröcskéinek üregei.
Ha a fogorvos csak a leírt felszínekre áthajló barázda végén található gödröcske szuvas s a barázda sekély, ugyanúgy járunk el praeparálás során, mint a foramen coecum üregeivel a fogászaton. Ha viszont az áthajló barázda mély - s ilyen esetben rendszerint igen mélyek a rágófelszín barázdái is —, a barázdát is be kell foglalnunk az üregbe, ül. a tömésbe, s többnyire fel kell tárnunk a rágófelszín egész barázda rajzolatát, ill. a felső nagyőrlőkön legalább a crista transversától distalisan eső barázdákat.
A barázda feltárását vagy a legfelszínesebb dentinrétegben haladó kúpfúróval végezzük (majdnem mindig könyökdarabban kell használnunk), vagy pedig a zománcot és a dentint egyszerre elvevő, kis átmérőjű, henger alakú kővel, gyémánttal. Kúpfúrót használva eleve kialakítjuk a megfelelő tartási és ellenállási formát, ha viszont fogász kővel végeztük a feltárást, az üreg pulpalis falán az oldalfalak mentén kúpfúrót járatunk körbe, hogy a pulpalis fal és az oldalfalak között szabályos éleket alakítson.
A gödröcske, ill. barázda mélyén esetleg visszamaradt cariest kanálexkavátorral vagy nem tál kis gömbfúróval távolítjuk el. A zománcszéleket vagy vésővel, zománcbárddal, vagy finom szemcséjű kővel gyaluljuk simára és tesszük a fog felszíne felé enyhén divergálóvá.
Mindezeket a műveleteket a fogászaton szinte egy csapásra végezhetjük a turbinával forgatott kis gyémánttal, csak a pulpalis fal és az oldalfalak közötti éleket kell kúpfúróval külön kialakítani, és az üreg szélén a zománcszéleket az előbb leírt módon megmunkálnunk.
Általában a fogorvos két tartási módot alkalmaz. Könnyebb, kisebb erőkifejtést igénylő munka végzésekor írótollszerűen tartjuk kézben a műszert, nagyobb erő kifejtésekor viszont marokra fogjuk.
Igen fontos, hogy a fogászati munka közben jól megtámasszuk a műszert tartó kezünket. A legjobb támaszték ugyanazon fogsor többi fogán található, előnye, hogy hirtelen mozdulatakor sem „ugrik félre”. A szomszédos fogra támaszkodás a kezelt betegnek sem kellemetlen. Támaszkodás nélkül nem lehet biztosan dolgozni, a támasztatlan kézben tartott műszer könnyen megcsúszik, és sérülést okozhat a környező képleteken.
Metszőfogak szakszerű és gyors kezelése. Néhány további téma, melyet mindenki számára ajánlunk: fogszuvasodás kezelése olcsón, fogorvos ára, fogász Budapest, tömés gyorsan, fúrás fájdalma.
Megosztás a facebookon