Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
Az amalgám tömés tulajdonságai a fogászati rendelőben. A jó gyártmányú, gondosan megkevert és az üregben jól kondenzált amalgám igen jó tömőanyag: térfogata állandó, a nyálban és a lepedőkben nem oldódik, kopása elhanyagolhatóan csekély, káros helyi és távoli mellékhatásoktól mentes a fogorvosnál.
Színe friss állapotban ezüstfehér, ami nem tűnik fel, kénhidrogén hatására sok szájban hamarosan megfeketedik. Jó hővezető képessége sem tartozik előnyei közé a fogászat. Általában hátsó fogak tömésére használjuk, frontfogon amalgám tömés csak kivételesen, nem látható helyen engedhető meg (pl. a foramen coecumban).
Öntőfémek, melleket a fogorvos alkalmaz: az arany és „pótfémei” a konzerváló fogászatban betét készítésére használatosak. A színarany kiválóan alkalmas öntvények készítésére, centiméterenként csak mintegy 140 mikron zsugorodást mutat fel, midőn folyékony állapotból szilárd halmazállapotba megy át.
Ez lényegesen kisebb az öntésre használt egyéb fogorvosi ötvözetek lineáris zsugorodásánál. Fog orvosi felhasználásra ezenkívül nagymérvű nyújthatósága is kiválóan alkalmassá teszi: oly vékonyra kalapálható, hogy 1 m2 alapterületű aranylemez súlya csak 1,0 —1,14 g (ugyanakkor pl. 1 m2 cigarettapapír súlya mintegy 7 g), 1 g aranyból kb. 2000 m hosszú vékony huzal készíthető a fogászaton.
Hideg állapotban hegeszthető: kalapálással az üregbe vitt finom fóliákból, összesodort fóliákból („pellets”), esetleg kristályokból egységes, hézagmentes fémtestet lehet képezni, a kalapálás jól beékeli az üregbe, mert kihasználja a dentin rugalmassá gát. Az arany nyújthatósága folytán a tömés szélét — a kalapálás befejeztével — jól lehetett a ferdére faragott zománcfalhoz polírozni, s így a kalapált arany- tömésnek kitűnő széli záródása volt.
Kalapált aranytömés készült a fogászati kohézív aranyból, ez esetben a fóliákat, összesodort fóliákat hevítéssel megszabadították az arany felületén kondenzált gázoktól. így kalapálással hidegen hegesztődtek az egyes lapocskák. Összeáll azonban az arany kalapálás folytán akkor is, ha nem tettük előbb kohézívvé, így a nonkohézív aranytömés készült.
Régebbi fogtömés típusok. A legtöbb olvasó az alábbi témákra is kíváncsi: fogorvos a 13. kerületben, fogászat Budapesten, fogtömés ára, Budapest klinika, fogszuvasodás kialakulása.
Megosztás a facebookon
A fogorvosnál a praeparálás menete annyiban különbözik a fogászati szakkönyvben leírtaktól, hogy a foramen coecum kis kiterjedése miatt ritkán tudjuk a zománcot vésővel betörni, a szuvas góc feltárására a legcélszerűbb gömbfúrót vagy turbinával forgatott kis gyémántot használnunk.
Feltáráskor a fogorvos többnyire a foramen caecum egész területét megnyitjuk, ezért praeventiv extensiót külön nem kell végeznünk. Fontos ebben az esetben is az üreg szélén körös-körül a pulpalis fal mentén a „perem” kialakítása, különösen a kismetszőn gyakran igen mélyre terjed a caries a foramen coecum közepe táján, s ha peremet nem képeznénk, gyakran kellene a pulpa megsértése miatt gyökérkezelést végeznie a fogásznak. Ha a foramen coecum mély, eleve a pulpa közelébe ér.
A felső nagyőrlők orális és az alsó nagyőrlők vestibularis felszínére hajló barázdák és e felszínek gödröcskéinek üregei.
Ha a fogorvos csak a leírt felszínekre áthajló barázda végén található gödröcske szuvas s a barázda sekély, ugyanúgy járunk el praeparálás során, mint a foramen coecum üregeivel a fogászaton. Ha viszont az áthajló barázda mély - s ilyen esetben rendszerint igen mélyek a rágófelszín barázdái is —, a barázdát is be kell foglalnunk az üregbe, ül. a tömésbe, s többnyire fel kell tárnunk a rágófelszín egész barázda rajzolatát, ill. a felső nagyőrlőkön legalább a crista transversától distalisan eső barázdákat.
A barázda feltárását vagy a legfelszínesebb dentinrétegben haladó kúpfúróval végezzük (majdnem mindig könyökdarabban kell használnunk), vagy pedig a zománcot és a dentint egyszerre elvevő, kis átmérőjű, henger alakú kővel, gyémánttal. Kúpfúrót használva eleve kialakítjuk a megfelelő tartási és ellenállási formát, ha viszont fogász kővel végeztük a feltárást, az üreg pulpalis falán az oldalfalak mentén kúpfúrót járatunk körbe, hogy a pulpalis fal és az oldalfalak között szabályos éleket alakítson.
A gödröcske, ill. barázda mélyén esetleg visszamaradt cariest kanálexkavátorral vagy nem tál kis gömbfúróval távolítjuk el. A zománcszéleket vagy vésővel, zománcbárddal, vagy finom szemcséjű kővel gyaluljuk simára és tesszük a fog felszíne felé enyhén divergálóvá.
Mindezeket a műveleteket a fogászaton szinte egy csapásra végezhetjük a turbinával forgatott kis gyémánttal, csak a pulpalis fal és az oldalfalak közötti éleket kell kúpfúróval külön kialakítani, és az üreg szélén a zománcszéleket az előbb leírt módon megmunkálnunk.
Általában a fogorvos két tartási módot alkalmaz. Könnyebb, kisebb erőkifejtést igénylő munka végzésekor írótollszerűen tartjuk kézben a műszert, nagyobb erő kifejtésekor viszont marokra fogjuk.
Igen fontos, hogy a fogászati munka közben jól megtámasszuk a műszert tartó kezünket. A legjobb támaszték ugyanazon fogsor többi fogán található, előnye, hogy hirtelen mozdulatakor sem „ugrik félre”. A szomszédos fogra támaszkodás a kezelt betegnek sem kellemetlen. Támaszkodás nélkül nem lehet biztosan dolgozni, a támasztatlan kézben tartott műszer könnyen megcsúszik, és sérülést okozhat a környező képleteken.
Metszőfogak szakszerű és gyors kezelése. Néhány további téma, melyet mindenki számára ajánlunk: fogszuvasodás kezelése olcsón, fogorvos ára, fogász Budapest, tömés gyorsan, fúrás fájdalma.
Megosztás a facebookon
A caries lokalizációjának, a fogorvosnál nemkülönben az üregeknek megjelölésére a fog megbetegedett felszínének elnevezését szoktuk használni a fogászaton. Így ismerünk a rágófelszínen elhelyezkedő occlusalis cariest, ill. üreget, továbbá a száj felőli felszínen orális (éspedig a felső fogakon synonymaként palatinalis, az alsókon lingualis), a szájpitvar felőli felszínen vestibularis (az elülső fogakon labiális, a hátsókon buccalis) cariesről beszélünk, ugyanígy nevezzük a kérdéses felszínen elhelyezkedő üreget is. Approximalis cariesről, ill. üregről pedig akkor szólunk, ha a fogaknak a fogsorban egymás felé néző felszíne betegedett meg, ha e felszín a fogsorban a középvonalhoz esik közelebb, akkor a mesialis, ha a középvonaltól távolabb esik, a distalis jelző használatos.
Mind a caries, mind a praeparált üreg a fognak több felszínére is terjedhet, ilyen esetben az érintett felszínek nevéből összetett megjelölést használunk a fogászaton: mesio-occlusalis, occluso-distalis, occluso-palatinalis caries, ill. üreg (amely két-két felszínt involvál), mesio- occluso-distalis (amely három felszínt foglal magába). Az összetett jelzők a fogorvos egyszerűsítése végett általában rövidítéseket szoktunk alkalmazni: MO-, OD- és MOD-üregről beszélünk (az occluso-palatinalis rövidítése OP volna, de ez nem használatos). (E rövidítésekben a betűket egyenként kimondjuk, tehát nem mód, hanem em-ó-dé üreg!)
Az üregen belül is hasonló nómenklatúrát alkalmazunk a fogászat. Míg a szuvas lyuk szabálytalan alakú, a szabályosan praeparált üregben egyes falakat jól megkülönböztethetünk, ezek között éleket, ill. három fal találkozásakor szögleteket, sarkokat találunk.
Az üreg falait a kérdéses üregfalhoz legközelebb eső, azzal analogizálható fogfelszín szerint jelöli a fogorvos. Így pl. a rágófelszíni üregnek van vestibularis (vagy buccalis), distalis, orális (palatinalis, ill. lingualis) és mesialis fala, e négy fal nagyjából párhuzamos a fog hossztengelyével: közös nevük ezért axialis.
Az üreg alapja, feneke viszont a hossztengelyre nagyjából merőleges (amint nagyjából merőleges az axialis falakra is), minthogy a pulpa felé esik, pulpalis, miután a rágófel-színnel is párhuzamos, szabatosabban occluso- pulpalis üregfalnak nevezzük. Ha gyökérkezelt fogon az üreg felöleli a cavum pulpaet is, akkor alapját subpulpalis falnak hívjuk.
A II—V. osztályú üregekben az approximalis, ill. vestibularis felszínen praeparált üreg feneke a fog hossztengelyével párhuzamos, természetesen a pulpa felé esik. A kettősséget juttatja kifejezésre az axiopulpalis összetett megjelölés. A simafelszíni üregek egyik fala ínyközeibe esik, ezt a falat gingivalisnak nevezzük. V. osztályú üregben a rágófelszín felé is szabályos falat kell képeznünk: occlusalis üregfal, III. oszt. üregben ezzel analóg az incisalis üregfal (ill. recte: sarok).
Két-két szomszédos üregfal általában élben találkozik, amelyet a találkozó falak nevéből összetett jelzővel illetünk. így pl. 1. osztályú üregben élt kell képeznünk az axialis falak és a pulpalis fal között: axiopulpalis él (mesio-pul- palis, vestibulo-pulpalis stb.). Analóg módon élben találkozik a mesialis, dista- lis, vestibularis, esetleg orális felszínen praeparált üreg axiopulpalis fala (feneke) az oldalfalakkal: mesio-axiopulpalis, disto-axiopulpalis, vestibulo-axio-pulpalis, oro-axiopulpalis, gingivo-axiopulpalis és occluso-axiopulpalis él.
E felsorolt hat él közül a két első és a két utolsó V. osztályú üregben a fogorvos, a harmadik, negyedik és ötödik pedig II. osztályú üreg approximalis részében található. Hangsúlyoznunk kell, hogy két-két szomszédos üregfal között nem szükségszerű az él, így pl. nem élben találkozik az occlusalis üreg négy axialis fala, az V. osztályú üreg gingivalis, mesialis, occlusalis és distalis fala.
A felsorolt falak enyhén görbült ívben folytatódnak egymásba, mert így rövidebb a tömés széli záródásának a vonala. Viszont élben találkozik a II. osztályú üreg approximalis részének axiopulpalis fala az occlusalis üregrész pulpalis falával: occluso-axiopulpalis él a fogászat.
Három találkozó fal szögletet alkot, amelyet a három fal nevéből képezünk, így pl. szöglet található II. osztályú üregben az approximalis részen a vestibularis ill. orális, a gingivalis és az axiopulpalis fal között: vestibulo-gingivo- axiopulpalis, ill. oro-gingivo-axiopulpalis szöglet.
Néhány fogászati fogalom.
Megosztás a facebookon
Az egyes fogak részvétele a szuvasodásban, a fogorvos megállapítása szerint. Ami az egyes fogak részvételét illeti a szuvasodásban, a következő tényezők befolyása bizonyított.
A fog típusa és a korona anatómiai alakja, így a komplikáltabb rágófelszínű nagyőrlők válnak a leggyakrabban szuvassá, s közülük is gyakrabban az első, mint a második, ezt a legtöbb fogászaton megfigyelték. Egyéb okok mellett az alsó metszők egyszerűbb anatómiai alakja is szerepet játszik abban, hogy ritkábban és kisebb mértékben válnak szuvassá, mint a felsők, ez a megállapítás érvényes egyébként az alsó és a felső szemfog, valamint az első kisőrlő caries-intenzitása közötti különbségre nézve is, klinikán kell gyógyítani.
Általában minél hátrább helyezkedik el a fog, annál inkább lesz szuvas.
E szabály alól a fogorvosok megfigyelése alapján, biztosan kivételt képez az alsó, s nagyobb mértékben a felső szemfog, amely ellenállóbb szóval szemben a metszőknél, valamint az első nagyőrlő, melynek caries-intenzitása felülmúlja a másodikét, ezért ezzel kell leggyakrabban fogorvoshoz menni.
Azonos fogtípuson belül általában a kisebb átmérőjű fog szuvasodik nagyobb mértékben.
A barázda keresztmetszete. Minél mélyebb és szűkebb a barázda, annál hamarabb és inkább lesz szuvas.
Csak a szájüregbe exponált fog válik szuvassá, s a caries-intenzitás annak az időnek a függvénye, amely a fog áttörésétől kezdve eltelt, ezután kell általában fogorvost felkeresni. Ezt az időt a fog posteruptív élettartamának nevezzük. Ha különböző és nem azonos életkorban áttörő fogak caries-dispositióját kívánjuk összehasonlítani, akkor nem szabad az adott, egyébként tetszőleges korban megállapított szuvas gócok számára más segédeszköz nélkül támaszkodnunk, hanem egyidejűén tekintetbe kell vennünk az összehasonlítandó fogak posteruptív életkorát is. így pl. a maradófogak közül az első nagyőrlő tör át a leghamarabb, s e fogon észleljük minden életkorban a legnagyobb fogszuvasodás-intenzitást.
Ha viszont tekintetbe vesszük, hogy a második nagyőrlő mintegy 6 évvel később tör át s mindkét fog earies-intenzitását a posteruptív fogéletkor függvényeként tekintjük, az egyébként markáns különbség eltűnik, s talán a második nagyőrlő látszik szóra hajlamosabbnak. E megállapításnak a konzerváló fogászat szempontjából különösebb gyakorlati jelentősége nincs, mert a szuvas laesiók kumulálódása folytán minden életkorban inkább az első, mintsem a második nagyőrlőt kell tömni, gyakorlatilag fontos azonban pl. ama kérdés eldöntésekor, hogy fogszabályozási okból melyik fogat indokolt eltávolítani.
A fogorvos megfigyelése szerint az expositio idejétől függ egyébként a fogszuvasodás lokalizációja is a fogon. Röviddel az eruptiót követően barázdákban és gödröcskékben támad caries, számos tapasztalat bizonyítja, hogy amely fissura vagy fovea az áttörést követően 4—5 éven belül nem lesz szuvas, hosszan ép marad. Csak később, inkább 3 vagy több évvel az áttörés után kezdődik approximalis szuvasodás, s általában még később a vestibularis felszínek gingivalis harmadának szója. Ennek oka az, hogy a barázdák mélyén általában zománcdefektusban támad a szó, a sima felszíneken pedig csak azután, hogy a „folyamatos fogáttörés” kapcsán a borító íny visszahúzódott arról a helyről, ahol adott a lepedék megtapadásának a lehetősége.
Caries általában szimmetrikusan támad, azaz egyazon fogsor kétoldali homológ fogán — mégpedig azonos lokalizációban — rövid időn belül, így érdemes fogorvoshoz menni. E szabálytól gyakran látunk eltérést, aminek lokális oka többnyire könnyen kideríthető (pl. a rágástól kímélt oldalon hamarabb támad s gyorsabban terjed a caries, bármi is a kímélés oka, perifériás facialis-bénulást követően a bénult oldalon több szó keletkezik). Ennek ellenére a mindennapos gyakorlatban fontos ez a „szabály”, amely arra készteti a lelkiismeretes fogorvost, hogy különös gonddal kutasson az ellenoldali homológ fogon caries után, ha az egyik oldalon szuvassá vált bármelyik fog.
Általában egyazon személy különböző fogai egyaránt hajlamosak szuvasodásra, ill. ellenállók a cariesszel szemben a fogászati megfigyelés szerint. Különbségek elsősorban abból adódnak, hogy az életkörülmények, a táplálkozás különbsége folytán az egyes fogak áttörése idején eltérők a szájban a viszonyok, s az egyes fogak kezdeti posteruptív maturatiója eltérő körülmények között játszódik le.
Mely fogaink szuvasodnak és romlanak a leggyakrabban és általában? Néhány olyan téma, mely felkeltheti olvasóink érdeklődését: fogszuvasodás kezelése Budapesten, fogorvos Pesten, fogászat a kerületben, fogszuvasodás gyógyítása, klinika keresése, Budapest fog.
Megosztás a facebookon
Fogászat Budapesten. A blogból megtudhatod miit kell tenned az egészséges fogakért és azért, hogy ne kelljen gyakran fogorvoshoz járni, csak a kötelező szűrővizsgálatra. Implantátum vagy fogszabályozó.