A caries lokalizációjának, a fogorvosnál nemkülönben az üregeknek megjelölésére a fog megbetegedett felszínének elnevezését szoktuk használni a fogászaton. Így ismerünk a rágófelszínen elhelyezkedő occlusalis cariest, ill. üreget, továbbá a száj felőli felszínen orális (éspedig a felső fogakon synonymaként palatinalis, az alsókon lingualis), a szájpitvar felőli felszínen vestibularis (az elülső fogakon labiális, a hátsókon buccalis) cariesről beszélünk, ugyanígy nevezzük a kérdéses felszínen elhelyezkedő üreget is. Approximalis cariesről, ill. üregről pedig akkor szólunk, ha a fogaknak a fogsorban egymás felé néző felszíne betegedett meg, ha e felszín a fogsorban a középvonalhoz esik közelebb, akkor a mesialis, ha a középvonaltól távolabb esik, a distalis jelző használatos.
Mind a caries, mind a praeparált üreg a fognak több felszínére is terjedhet, ilyen esetben az érintett felszínek nevéből összetett megjelölést használunk a fogászaton: mesio-occlusalis, occluso-distalis, occluso-palatinalis caries, ill. üreg (amely két-két felszínt involvál), mesio- occluso-distalis (amely három felszínt foglal magába). Az összetett jelzők a fogorvos egyszerűsítése végett általában rövidítéseket szoktunk alkalmazni: MO-, OD- és MOD-üregről beszélünk (az occluso-palatinalis rövidítése OP volna, de ez nem használatos). (E rövidítésekben a betűket egyenként kimondjuk, tehát nem mód, hanem em-ó-dé üreg!)
Az üregen belül is hasonló nómenklatúrát alkalmazunk a fogászat. Míg a szuvas lyuk szabálytalan alakú, a szabályosan praeparált üregben egyes falakat jól megkülönböztethetünk, ezek között éleket, ill. három fal találkozásakor szögleteket, sarkokat találunk.
Az üreg falait a kérdéses üregfalhoz legközelebb eső, azzal analogizálható fogfelszín szerint jelöli a fogorvos. Így pl. a rágófelszíni üregnek van vestibularis (vagy buccalis), distalis, orális (palatinalis, ill. lingualis) és mesialis fala, e négy fal nagyjából párhuzamos a fog hossztengelyével: közös nevük ezért axialis.
Az üreg alapja, feneke viszont a hossztengelyre nagyjából merőleges (amint nagyjából merőleges az axialis falakra is), minthogy a pulpa felé esik, pulpalis, miután a rágófel-színnel is párhuzamos, szabatosabban occluso- pulpalis üregfalnak nevezzük. Ha gyökérkezelt fogon az üreg felöleli a cavum pulpaet is, akkor alapját subpulpalis falnak hívjuk.
A II—V. osztályú üregekben az approximalis, ill. vestibularis felszínen praeparált üreg feneke a fog hossztengelyével párhuzamos, természetesen a pulpa felé esik. A kettősséget juttatja kifejezésre az axiopulpalis összetett megjelölés. A simafelszíni üregek egyik fala ínyközeibe esik, ezt a falat gingivalisnak nevezzük. V. osztályú üregben a rágófelszín felé is szabályos falat kell képeznünk: occlusalis üregfal, III. oszt. üregben ezzel analóg az incisalis üregfal (ill. recte: sarok).
Két-két szomszédos üregfal általában élben találkozik, amelyet a találkozó falak nevéből összetett jelzővel illetünk. így pl. 1. osztályú üregben élt kell képeznünk az axialis falak és a pulpalis fal között: axiopulpalis él (mesio-pul- palis, vestibulo-pulpalis stb.). Analóg módon élben találkozik a mesialis, dista- lis, vestibularis, esetleg orális felszínen praeparált üreg axiopulpalis fala (feneke) az oldalfalakkal: mesio-axiopulpalis, disto-axiopulpalis, vestibulo-axio-pulpalis, oro-axiopulpalis, gingivo-axiopulpalis és occluso-axiopulpalis él.
E felsorolt hat él közül a két első és a két utolsó V. osztályú üregben a fogorvos, a harmadik, negyedik és ötödik pedig II. osztályú üreg approximalis részében található. Hangsúlyoznunk kell, hogy két-két szomszédos üregfal között nem szükségszerű az él, így pl. nem élben találkozik az occlusalis üreg négy axialis fala, az V. osztályú üreg gingivalis, mesialis, occlusalis és distalis fala.
A felsorolt falak enyhén görbült ívben folytatódnak egymásba, mert így rövidebb a tömés széli záródásának a vonala. Viszont élben találkozik a II. osztályú üreg approximalis részének axiopulpalis fala az occlusalis üregrész pulpalis falával: occluso-axiopulpalis él a fogászat.
Három találkozó fal szögletet alkot, amelyet a három fal nevéből képezünk, így pl. szöglet található II. osztályú üregben az approximalis részen a vestibularis ill. orális, a gingivalis és az axiopulpalis fal között: vestibulo-gingivo- axiopulpalis, ill. oro-gingivo-axiopulpalis szöglet.
Néhány fogászati fogalom.
Megosztás a facebookon