Elavult töméstípusok

Régi típusú fogászati megoldások

A fogászaton a cinkoxiszulfát-cement megkeményedésekor lejátszódó reakciókat nem ismerjük pontosan, részben vegyi reakció játszódik le, részben egyszerű ad- szorpciós jelenségekről van szó a fogorvosnál.

A cinkoxifoszfát- (vagy röviden foszfát-)cement porának legfőbb alkatrésze a cinkoxid, amelyhez kis mennyiségben kevernek cinkorto- vagy -piro- foszfátot, valamint alumíniumsókat a fogorvos. A folyadék többnyire ortofoszforsav, esetleg orto-, méta- és pirofoszforsav keveréke, amely esetleg kis mennyiségű oldott cinkfoszfátot is tartalmaz. E cementet is úgy keverjük, hogy a keverendő cement mennyiségéhez szükségesnek vélt nagyságú, ill. számú csepp folyadékhoz adjuk a port, kb. felét egyszerre, másik felét pedig apró részletekben. A keverés vastag üveglapon, többnyire annak érdes (matt) felszínén, széles fémspatulával történik.

A fogtömés anyagának keverése

A fogászati kezelés során a fogász a különböző sűrűségűre keverjük aszerint, hogy mely célra kívánjuk használni: szilárd tömés vagy korona rögzítésére, amalgám vagy szilikátcement tömés „dublírozására” (amikor tejfel sűrűségűre keverjük), alábélelésként más anyagból készülő töméshez vagy esetleg néhány hónapnyi időre szánt ideiglenes tömésként (amikor gittszerű keveréket állítunk elő).

Minél sűrűbbre keverjük, természetesen annál rövidebb ideig marad plasztikus, képlékeny. A keményedés tartama a foszfátcementnél is függ a keverés módjától, időtartamától, a környezet és a keverő üveglap hőmérsékletétől a fogorvos. A gittszerű massza általában 2—3, a tejfel sűrűségű, rögzítésre használt cement pedig 5 — 8 perc alatt szilárdul meg.

A szakszerű fogászati ellátás

A közben lejátszódó reakciók pontos lefolyását nem ismerjük a fogászati munkában, végtermékként Zn2(0H)2(P04)2 keletkezik. Megkeményedése után sem szűnnek meg a cementben lejátszódó vegyi reakciók, átkristályosodás megy végbe, míg végül a cement stabilizálódik. Stabil az a cement, amelyben sem vegyi, sem fizikai változások nem játszódnak le (esetleges nedvességvesztésen és az elvesztett nedvesség újrafelvételén kívül). A néhány percig tartó kötési idővel szemben a stabilizálódás ideje több órára terjed a fogorvosnál.

A foszfátcement folyadéka higroszkópos, ezért zárt üvegben tartandó, melyből a kívánt mennyiséget közvetlenül használat előtt vesszük ki (a gyár által hozzá adott cseppentővel), a por viszont a levegőben tartalmazott szénsavval reagál, ezért nem szabad a már kivett és fel nem használt cementport.

Elavult fogászati töméstípusok. Néhány olyan téma, melyet bárki szívesen és haszonnal olvashat: olcsó fogászat, fogtömés ára, fogorvos Budapest 13. kerület, fogszuvasodás kezelése azonnal, fog szabályozás.

Fogászati cement alkalmazása

Cementek a fogorvosnál

A fogászatban használatos cementek a Sorel-cementek közé tartoznak: fém (többnyire cink, Zn) oxidjának oldatai ugyanazon fém egyik sójában.

A cinkoxid és cinkklorid (ZnO és ZnCl2) összekeveréséből nyert cinkoxi- klorid-cementnek csak történelmi jelentősége van a fogorvosnál, ez volt ui. az első fogorvosi cement, amelyet azonban a pulpára kifejtett edző hatása miatt (amely ép den- tinen át is érvényesül) ma már egyáltalán nem használunk.

Cementtömés vegyületek

A fogorvos a cinkoxiszulfát-cement ideiglenes tömésként napjainkban is használatos. Legismertebb gyártmánya a Fletcher-féle „artifieial dentin”, amelynek nyomán a „fletcher” eme cementféleségek gyűjtőneveként használatos Magyarországon a fogászaton.

Por és folyadék formájában kerül forgalomba, a por finomra őrölt cinkoxid és dehidrált cinkszulfát keveréke, a folyadék kevés dextrint, gummi arabicumot, 1—2 csepp alkoholt vagy karbolsavat tartalmazó víz. Korszerű készítmények a vizen kívül minden ingredienst a porban tartalmaznak s- vízzel keverendők, ilyen pl. az Aquadont, Aquadentin stb a fogorvos. Készülnek tubusban forgalomba hozott pép formájában is, amely akkor keményedik meg, ha víz vagy nyál érintkezik vele, glicerin hozzáadásával tudják a pépet puhán tartani.

Régi töméstípusok a fogorvosnál

A fogászaton a celofánba csomagolt rúd formájában is kaphatók hasonló összetételű tömőanyagok a fogorvos (Citopercha, Imopercha), használatuk azzal a kényelemmel jár, hogy mindig készen állnak felhasználásra, hátrányuk viszont a külön forgalomba hozott porral és folyadékkal szemben, hogy nem tárolhatók korlátlan ideig, tárolás során, hosszabb idő múltán elveszítik plaszticitásukat, s többé nem tehetők képlékennyé.

A fletchert vastag üveglap homályos oldalán fémspatulával keverjük a meg kívánt konzisztenciára, a folyadék (víz) egy vagy több cseppjéhez adjuk a port először egy nagyobb, majd apránként több kisebb adagot a fogászat. Széles területen, jól szétdörzsölve keverjük, az üveglapot ne kézben tartsuk, hanem szilárdan álló asztalon, állványon rögzítsük egyik kezünkkel keverés közben. Meglehetősen sok port vesz fel a fletcherfolyadéka, hogy eléggé gyorsan keményedé, de még képlékeny masszát alkosson, ezt visszük spatulával, tömővel a kiszárított üregbe és kondenzáljuk ott.

A megkevert fletcher kb. 2 — 4 percig képlékeny, ennyi idő alatt kell az ideiglenes tömést elkészítenünk. Megkeményedési ideje a keverés módjától, időtartamától, valamint a környezet és a keverőlap hőmérsékletétől függ (melegebb környezetben gyorsabban köt, fogorvos a jól kikevert fletcher kötési ideje valamivel hosszabb, mint a hirtelenül „össze csapott” keveréké). Befolyásolja továbbá a levegő páratartalma, a hosszabb időn át tárolt cementporban a levegő széndioxidjával végbemenő reakció (ennek során az oxidból karbonát képződik), ezt minimálisra szorítandó, a cementpor tartályát mindig zárva kell tartani, s a keverőlapra kitett, de fel nem használt port nem szabad visszatenni a tartályba.

Fogászati cement alkalmazása. További érdekes és izgalmas témákat ajánlunk betegeink figyelmébe: fogtömés ára, fogászati kezelés keresése, fogorvos Budapest 13. kerület, fogászati klinika árai.

Régebbi fogtömés típusok

Egyszerű amalgám tömés

Az amalgám tömés tulajdonságai a fogászati rendelőben. A jó gyártmányú, gondosan megkevert és az üregben jól kondenzált amalgám igen jó tömőanyag: térfogata állandó, a nyálban és a lepedőkben nem oldódik, kopása elhanyagolhatóan csekély, káros helyi és távoli mellékhatásoktól mentes a fogorvosnál.

Színe friss állapotban ezüstfehér, ami nem tűnik fel, kénhidrogén hatására sok szájban hamarosan megfeketedik. Jó hővezető képessége sem tartozik előnyei közé a fogászat. Általában hátsó fogak tömésére használjuk, frontfogon amalgám tömés csak kivételesen, nem látható helyen engedhető meg (pl. a foramen coecumban).

Fém fogtömés típusok

Öntőfémek, melleket a fogorvos alkalmaz: az arany és „pótfémei” a konzerváló fogászatban betét készítésére használatosak. A színarany kiválóan alkalmas öntvények készítésére, centiméterenként csak mintegy 140 mikron zsugorodást mutat fel, midőn folyékony állapotból szilárd halmazállapotba megy át.

Ez lényegesen kisebb az öntésre használt egyéb fogorvosi ötvözetek lineáris zsugorodásánál. Fog orvosi felhasználásra ezenkívül nagymérvű nyújthatósága is kiválóan alkalmassá teszi: oly vékonyra kalapálható, hogy 1 m2 alapterületű aranylemez súlya csak 1,0 —1,14 g (ugyanakkor pl. 1 m2 cigarettapapír súlya mintegy 7 g), 1 g aranyból kb. 2000 m hosszú vékony huzal készíthető a fogászaton.

Hideg állapotban hegeszthető: kalapálással az üregbe vitt finom fóliákból, összesodort fóliákból („pellets”), esetleg kristályokból egységes, hézagmentes fémtestet lehet képezni, a kalapálás jól beékeli az üregbe, mert kihasználja a dentin rugalmassá gát. Az arany nyújthatósága folytán a tömés szélét — a kalapálás befejeztével — jól lehetett a ferdére faragott zománcfalhoz polírozni, s így a kalapált arany- tömésnek kitűnő széli záródása volt.

Arany fogtömés kialakítása

Kalapált aranytömés készült a fogászati kohézív aranyból, ez esetben a fóliákat, összesodort fóliákat hevítéssel megszabadították az arany felületén kondenzált gázoktól. így kalapálással hidegen hegesztődtek az egyes lapocskák. Összeáll azonban az arany kalapálás folytán akkor is, ha nem tettük előbb kohézívvé, így a nonkohézív aranytömés készült.

Régebbi fogtömés típusok. A legtöbb olvasó az alábbi témákra is kíváncsi: fogorvos a 13. kerületben, fogászat Budapesten, fogtömés ára, Budapest klinika, fogszuvasodás kialakulása.

Néhány fogászati fogalom

A fogorvos által használt üregképzési szakszavak

A caries lokalizációjának, a fogorvosnál nemkülönben az üregeknek megjelölésére a fog megbetegedett felszínének elnevezését szoktuk használni a fogászaton. Így ismerünk a rágófelszínen elhelyezkedő occlusalis cariest, ill. üreget, továbbá a száj felőli felszínen orális (éspedig a felső fogakon synonymaként palatinalis, az alsókon lingualis), a szájpitvar felőli felszínen vestibularis (az elülső fogakon labiális, a hátsókon buccalis) cariesről beszélünk, ugyanígy nevezzük a kérdéses felszínen elhelyezkedő üreget is. Approximalis cariesről, ill. üregről pedig akkor szólunk, ha a fogaknak a fogsorban egymás felé néző felszíne betegedett meg, ha e felszín a fogsorban a középvonalhoz esik közelebb, akkor a mesialis, ha a középvonaltól távolabb esik, a distalis jelző használatos.

A szuvas fogfelszín

Mind a caries, mind a praeparált üreg a fognak több felszínére is terjedhet, ilyen esetben az érintett felszínek nevéből összetett megjelölést használunk a fogászaton: mesio-occlusalis, occluso-distalis, occluso-palatinalis caries, ill. üreg (amely két-két felszínt involvál), mesio- occluso-distalis (amely három felszínt foglal magába). Az összetett jelzők a fogorvos egyszerűsítése végett általában rövidítéseket szoktunk alkalmazni: MO-, OD- és MOD-üregről beszélünk (az occluso-palatinalis rövidítése OP volna, de ez nem használatos). (E rövidítésekben a betűket egyenként kimondjuk, tehát nem mód, hanem em-ó-dé üreg!)

Az üregen belül is hasonló nómenklatúrát alkalmazunk a fogászat. Míg a szuvas lyuk szabálytalan alakú, a szabályosan praeparált üregben egyes falakat jól megkülönböztethetünk, ezek között éleket, ill. három fal találkozásakor szögleteket, sarkokat találunk.

Üregkezelés szakszavai

Az üreg falait a kérdéses üregfalhoz legközelebb eső, azzal analogizálható fogfelszín szerint jelöli a fogorvos. Így pl. a rágófelszíni üregnek van vestibularis (vagy buccalis), distalis, orális (palatinalis, ill. lingualis) és mesialis fala, e négy fal nagyjából párhuzamos a fog hossztengelyével: közös nevük ezért axialis.

Az üreg alapja, feneke viszont a hossztengelyre nagyjából merőleges (amint nagyjából merőleges az axialis falakra is), minthogy a pulpa felé esik, pulpalis, miután a rágófel-színnel is párhuzamos, szabatosabban occluso- pulpalis üregfalnak nevezzük. Ha gyökérkezelt fogon az üreg felöleli a cavum pulpaet is, akkor alapját subpulpalis falnak hívjuk.

A fog üreg fogászati kezelése

A II—V. osztályú üregekben az approximalis, ill. vestibularis felszínen praeparált üreg feneke a fog hossztengelyével párhuzamos, természetesen a pulpa felé esik. A kettősséget juttatja kifejezésre az axiopulpalis összetett megjelölés. A simafelszíni üregek egyik fala ínyközeibe esik, ezt a falat gingivalisnak nevezzük. V. osztályú üregben a rágófelszín felé is szabályos falat kell képeznünk: occlusalis üregfal, III. oszt. üregben ezzel analóg az incisalis üregfal (ill. recte: sarok).

Két-két szomszédos üregfal általában élben találkozik, amelyet a találkozó falak nevéből összetett jelzővel illetünk. így pl. 1. osztályú üregben élt kell képeznünk az axialis falak és a pulpalis fal között: axiopulpalis él (mesio-pul- palis, vestibulo-pulpalis stb.). Analóg módon élben találkozik a mesialis, dista- lis, vestibularis, esetleg orális felszínen praeparált üreg axiopulpalis fala (feneke) az oldalfalakkal: mesio-axiopulpalis, disto-axiopulpalis, vestibulo-axio-pulpalis, oro-axiopulpalis, gingivo-axiopulpalis és occluso-axiopulpalis él.

E felsorolt hat él közül a két első és a két utolsó V. osztályú üregben a fogorvos, a harmadik, negyedik és ötödik pedig II. osztályú üreg approximalis részében található. Hangsúlyoznunk kell, hogy két-két szomszédos üregfal között nem szükségszerű az él, így pl. nem élben találkozik az occlusalis üreg négy axialis fala, az V. osztályú üreg gingivalis, mesialis, occlusalis és distalis fala.

A felsorolt falak enyhén görbült ívben folytatódnak egymásba, mert így rövidebb a tömés széli záródásának a vonala. Viszont élben találkozik a II. osztályú üreg approximalis részének axiopulpalis fala az occlusalis üregrész pulpalis falával: occluso-axiopulpalis él a fogászat.

Három találkozó fal szögletet alkot, amelyet a három fal nevéből képezünk, így pl. szöglet található II. osztályú üregben az approximalis részen a vestibularis ill. orális, a gingivalis és az axiopulpalis fal között: vestibulo-gingivo- axiopulpalis, ill. oro-gingivo-axiopulpalis szöglet.

Néhány fogászati fogalom.