Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
A caries lokalizációjának, a fogorvosnál nemkülönben az üregeknek megjelölésére a fog megbetegedett felszínének elnevezését szoktuk használni a fogászaton. Így ismerünk a rágófelszínen elhelyezkedő occlusalis cariest, ill. üreget, továbbá a száj felőli felszínen orális (éspedig a felső fogakon synonymaként palatinalis, az alsókon lingualis), a szájpitvar felőli felszínen vestibularis (az elülső fogakon labiális, a hátsókon buccalis) cariesről beszélünk, ugyanígy nevezzük a kérdéses felszínen elhelyezkedő üreget is. Approximalis cariesről, ill. üregről pedig akkor szólunk, ha a fogaknak a fogsorban egymás felé néző felszíne betegedett meg, ha e felszín a fogsorban a középvonalhoz esik közelebb, akkor a mesialis, ha a középvonaltól távolabb esik, a distalis jelző használatos.
Mind a caries, mind a praeparált üreg a fognak több felszínére is terjedhet, ilyen esetben az érintett felszínek nevéből összetett megjelölést használunk a fogászaton: mesio-occlusalis, occluso-distalis, occluso-palatinalis caries, ill. üreg (amely két-két felszínt involvál), mesio- occluso-distalis (amely három felszínt foglal magába). Az összetett jelzők a fogorvos egyszerűsítése végett általában rövidítéseket szoktunk alkalmazni: MO-, OD- és MOD-üregről beszélünk (az occluso-palatinalis rövidítése OP volna, de ez nem használatos). (E rövidítésekben a betűket egyenként kimondjuk, tehát nem mód, hanem em-ó-dé üreg!)
Az üregen belül is hasonló nómenklatúrát alkalmazunk a fogászat. Míg a szuvas lyuk szabálytalan alakú, a szabályosan praeparált üregben egyes falakat jól megkülönböztethetünk, ezek között éleket, ill. három fal találkozásakor szögleteket, sarkokat találunk.
Az üreg falait a kérdéses üregfalhoz legközelebb eső, azzal analogizálható fogfelszín szerint jelöli a fogorvos. Így pl. a rágófelszíni üregnek van vestibularis (vagy buccalis), distalis, orális (palatinalis, ill. lingualis) és mesialis fala, e négy fal nagyjából párhuzamos a fog hossztengelyével: közös nevük ezért axialis.
Az üreg alapja, feneke viszont a hossztengelyre nagyjából merőleges (amint nagyjából merőleges az axialis falakra is), minthogy a pulpa felé esik, pulpalis, miután a rágófel-színnel is párhuzamos, szabatosabban occluso- pulpalis üregfalnak nevezzük. Ha gyökérkezelt fogon az üreg felöleli a cavum pulpaet is, akkor alapját subpulpalis falnak hívjuk.
A II—V. osztályú üregekben az approximalis, ill. vestibularis felszínen praeparált üreg feneke a fog hossztengelyével párhuzamos, természetesen a pulpa felé esik. A kettősséget juttatja kifejezésre az axiopulpalis összetett megjelölés. A simafelszíni üregek egyik fala ínyközeibe esik, ezt a falat gingivalisnak nevezzük. V. osztályú üregben a rágófelszín felé is szabályos falat kell képeznünk: occlusalis üregfal, III. oszt. üregben ezzel analóg az incisalis üregfal (ill. recte: sarok).
Két-két szomszédos üregfal általában élben találkozik, amelyet a találkozó falak nevéből összetett jelzővel illetünk. így pl. 1. osztályú üregben élt kell képeznünk az axialis falak és a pulpalis fal között: axiopulpalis él (mesio-pul- palis, vestibulo-pulpalis stb.). Analóg módon élben találkozik a mesialis, dista- lis, vestibularis, esetleg orális felszínen praeparált üreg axiopulpalis fala (feneke) az oldalfalakkal: mesio-axiopulpalis, disto-axiopulpalis, vestibulo-axio-pulpalis, oro-axiopulpalis, gingivo-axiopulpalis és occluso-axiopulpalis él.
E felsorolt hat él közül a két első és a két utolsó V. osztályú üregben a fogorvos, a harmadik, negyedik és ötödik pedig II. osztályú üreg approximalis részében található. Hangsúlyoznunk kell, hogy két-két szomszédos üregfal között nem szükségszerű az él, így pl. nem élben találkozik az occlusalis üreg négy axialis fala, az V. osztályú üreg gingivalis, mesialis, occlusalis és distalis fala.
A felsorolt falak enyhén görbült ívben folytatódnak egymásba, mert így rövidebb a tömés széli záródásának a vonala. Viszont élben találkozik a II. osztályú üreg approximalis részének axiopulpalis fala az occlusalis üregrész pulpalis falával: occluso-axiopulpalis él a fogászat.
Három találkozó fal szögletet alkot, amelyet a három fal nevéből képezünk, így pl. szöglet található II. osztályú üregben az approximalis részen a vestibularis ill. orális, a gingivalis és az axiopulpalis fal között: vestibulo-gingivo- axiopulpalis, ill. oro-gingivo-axiopulpalis szöglet.
Néhány fogászati fogalom.
Megosztás a facebookon
A fogászati protokoll szerint az egészségnevelés óvodai és iskolai oktatásában nagy súlyt kellene helyezni az egyéni száj higiéné célszerű módszerének megtanítására. Olyan mértékben kellene gyakoroltatni, hogy a gyermek a szülő által nyújtott többnyire rossz példa ellenére is mindenképpen kielégítendő szükségletnek érezze.
A helyes fogmosás tanítását megkönnyíti, ha eredményét a gyermek saját maga is ellenőrizheti, ez a legtöbb fogorvos véleménye is. E célra nem mérgező festéket tartalmazó tabletták szolgálnak („disclosing tablets”, a legismertebb festékanyag a vörös színű eritrozin), szopogatásuk közben a megmaradt lepedők színesre (vörösre) festődik. Ezt a gyermek — vagy a célszerű fogápolást megtanulni vágyó felnőtt — maga is jól láthatja, a tisztátlanul hagyott területeket újból kell kefélnie, míg csak a színes lepedék maradéktalanul el nem tűnik a fog felszínéről.
Készül olyan festékes spray is otthoni állandó használatra, mellyel fogkefélés előtt teszik jól láthatóvá a lepedőket, sikeres eltávolítása után nem marad festék a fogon.
A fogak fentebb leírt művi tisztításánál kiadósabb és kedvezőbb hatást érhetnénk el a lepedékképződés megakadályozása, a fogorvos ill. a képződött lepedék eltávolítása szempontjából az étrend célszerű összeállításával. A természetes fogtisztításnak igen jó módja pl. a főétkezés végén fogyasztott kemény húsú alma, kemény húsa miatt rágást igényel, rostos szerkezete folytán detergál. Emberen végzett kísérletekben bizonyították az étrend eme kiegészítésének szuvasodást gátló eredményességét a fogászaton.
Nyilván még előnyösebb volna az emberi táplálkozásban azon anyagok fogyasztását csökkenteni, melyekből erjedőképes lepedék képződik. Ez a cukor és általában az erjedőképes szénhidrátok, finom liszt s az ezekből készült ételek fogyasztásának megszorítását, csökkentését jelenti.
A fogorvosnál e vonatkozásban azonban tekintetbe kell venni, hogy a szénhidrátból nyert kalória a legolcsóbb energiaforrás, a föld kalóriahozama akkor a legnagyobb, ha cukrot termelnek s a cukrot az ember maga eszi meg (s pl. nem állatok etetésére használja, hogy az állati termékeket — hús, tej stb. — fogyassza). A fokozódó iparosodás, a lakosság tömörülése a városokban a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenésével jár együtt, ennek folytán kevesebb mezőgazdasági dolgozónak több városi lakos kalóriaellátását kell fedeznie és nagyszámú fogászat építésére van szükség.
Ez csak a mezőgazdasági termelés racionalizálása útján lehetséges, s ennek egyik (kezdeti) módszere a cukortermelés és -fogyasztás (vagy általánosabban a szénhidrátfogyasztás) növelése. Ennek viszont kézenfekvő következménye a caries-intenzitás fokozódása. E kérdéskomplexussal kapcsolatban álláspontunk a következő:
A cukor- és általában a szénhidrátfogyasztás további növekedése jelen gazdasági viszonyaink között szükségszerű. A népélelmezés irányítójának — és segítőjeként a fogorvosnak — az a feladata, hogy a növekvő fogyasztást — a népgazdaságig szükséges szinten — úgy ossza be, hogy e táplálék cariogen hatását a lehetőséghez mérten csökkentse. Szükségszerű a fogorvosok számának növelése.
Erre van mód, amint azt számos példa bizonyítja (a vipeholmi kísérletek, de hazai viszonyaink között a gyermek- otthonok ápoltjain szerzett tapasztalatok szerint): lisztes ételt, édességet, süteményt, cukrot csak a főétkezés keretében szabad fogyasztani, s akkor sem az étkezés utolsó fogásaként, ezen ételek, főként a cukor, cukorka, édesség, sütemény fogyasztása közti étkezésként minden körülmények között kerülendő! E cél érdekében a fogyasztás reglementatiós irányítását e termékek árának a jelenleginél lényegesen magasabbra emelésével (indirekt adó, melynek jövedelmét drágán termelt protektív ételek árának mérséklésére lehetne s kellene felhasználni!) nemcsak megengedhetőnek, hanem egyenesen kívánatosnak tartjuk.
A fogtisztítás és szájhigiénia előnyei. Néhány téma, mely megismerése hasznos lehet olvasóink számára: fogszuvasodás kezelése Budapest, fogorvos a 13. kerületben, fog tisztítás tanítása, fogászat árak, szájbetegségek megelőzése.
Megosztás a facebookon
Az egyes fogak részvétele a szuvasodásban, a fogorvos megállapítása szerint. Ami az egyes fogak részvételét illeti a szuvasodásban, a következő tényezők befolyása bizonyított.
A fog típusa és a korona anatómiai alakja, így a komplikáltabb rágófelszínű nagyőrlők válnak a leggyakrabban szuvassá, s közülük is gyakrabban az első, mint a második, ezt a legtöbb fogászaton megfigyelték. Egyéb okok mellett az alsó metszők egyszerűbb anatómiai alakja is szerepet játszik abban, hogy ritkábban és kisebb mértékben válnak szuvassá, mint a felsők, ez a megállapítás érvényes egyébként az alsó és a felső szemfog, valamint az első kisőrlő caries-intenzitása közötti különbségre nézve is, klinikán kell gyógyítani.
Általában minél hátrább helyezkedik el a fog, annál inkább lesz szuvas.
E szabály alól a fogorvosok megfigyelése alapján, biztosan kivételt képez az alsó, s nagyobb mértékben a felső szemfog, amely ellenállóbb szóval szemben a metszőknél, valamint az első nagyőrlő, melynek caries-intenzitása felülmúlja a másodikét, ezért ezzel kell leggyakrabban fogorvoshoz menni.
Azonos fogtípuson belül általában a kisebb átmérőjű fog szuvasodik nagyobb mértékben.
A barázda keresztmetszete. Minél mélyebb és szűkebb a barázda, annál hamarabb és inkább lesz szuvas.
Csak a szájüregbe exponált fog válik szuvassá, s a caries-intenzitás annak az időnek a függvénye, amely a fog áttörésétől kezdve eltelt, ezután kell általában fogorvost felkeresni. Ezt az időt a fog posteruptív élettartamának nevezzük. Ha különböző és nem azonos életkorban áttörő fogak caries-dispositióját kívánjuk összehasonlítani, akkor nem szabad az adott, egyébként tetszőleges korban megállapított szuvas gócok számára más segédeszköz nélkül támaszkodnunk, hanem egyidejűén tekintetbe kell vennünk az összehasonlítandó fogak posteruptív életkorát is. így pl. a maradófogak közül az első nagyőrlő tör át a leghamarabb, s e fogon észleljük minden életkorban a legnagyobb fogszuvasodás-intenzitást.
Ha viszont tekintetbe vesszük, hogy a második nagyőrlő mintegy 6 évvel később tör át s mindkét fog earies-intenzitását a posteruptív fogéletkor függvényeként tekintjük, az egyébként markáns különbség eltűnik, s talán a második nagyőrlő látszik szóra hajlamosabbnak. E megállapításnak a konzerváló fogászat szempontjából különösebb gyakorlati jelentősége nincs, mert a szuvas laesiók kumulálódása folytán minden életkorban inkább az első, mintsem a második nagyőrlőt kell tömni, gyakorlatilag fontos azonban pl. ama kérdés eldöntésekor, hogy fogszabályozási okból melyik fogat indokolt eltávolítani.
A fogorvos megfigyelése szerint az expositio idejétől függ egyébként a fogszuvasodás lokalizációja is a fogon. Röviddel az eruptiót követően barázdákban és gödröcskékben támad caries, számos tapasztalat bizonyítja, hogy amely fissura vagy fovea az áttörést követően 4—5 éven belül nem lesz szuvas, hosszan ép marad. Csak később, inkább 3 vagy több évvel az áttörés után kezdődik approximalis szuvasodás, s általában még később a vestibularis felszínek gingivalis harmadának szója. Ennek oka az, hogy a barázdák mélyén általában zománcdefektusban támad a szó, a sima felszíneken pedig csak azután, hogy a „folyamatos fogáttörés” kapcsán a borító íny visszahúzódott arról a helyről, ahol adott a lepedék megtapadásának a lehetősége.
Caries általában szimmetrikusan támad, azaz egyazon fogsor kétoldali homológ fogán — mégpedig azonos lokalizációban — rövid időn belül, így érdemes fogorvoshoz menni. E szabálytól gyakran látunk eltérést, aminek lokális oka többnyire könnyen kideríthető (pl. a rágástól kímélt oldalon hamarabb támad s gyorsabban terjed a caries, bármi is a kímélés oka, perifériás facialis-bénulást követően a bénult oldalon több szó keletkezik). Ennek ellenére a mindennapos gyakorlatban fontos ez a „szabály”, amely arra készteti a lelkiismeretes fogorvost, hogy különös gonddal kutasson az ellenoldali homológ fogon caries után, ha az egyik oldalon szuvassá vált bármelyik fog.
Általában egyazon személy különböző fogai egyaránt hajlamosak szuvasodásra, ill. ellenállók a cariesszel szemben a fogászati megfigyelés szerint. Különbségek elsősorban abból adódnak, hogy az életkörülmények, a táplálkozás különbsége folytán az egyes fogak áttörése idején eltérők a szájban a viszonyok, s az egyes fogak kezdeti posteruptív maturatiója eltérő körülmények között játszódik le.
Mely fogaink szuvasodnak és romlanak a leggyakrabban és általában? Néhány olyan téma, mely felkeltheti olvasóink érdeklődését: fogszuvasodás kezelése Budapesten, fogorvos Pesten, fogászat a kerületben, fogszuvasodás gyógyítása, klinika keresése, Budapest fog.
Megosztás a facebookon
A gödröcskékben, barázdákban, illetve a fog sima felszínén a caries (fogszuvasodás) különböző időben kezdődik: gödröcskékben-barázdákban rögtön a fog áttörése után, a sima felszíneken néhány évvel később.
Ebből, valamint az egyes fogak áttörésének időkülönbségéből adódik a caries szájon belüli elterjedésének számos jellegzetessége. Így a maradófogak közül leghamarabb a legkorábban áttörő első nagyőrlőn támad, az alsón többnyire előbb, mint a felsőn. Nem sokkal később kezdődik a felső középső, majd az oldalsó metszőn a foramen coecum szuvasodása, általában gyakrabban támad az oldalsó metszőn, mert e fogon a foramen coecum többnyire jóval mélyebb és szűkebb, mint a nagymetszőn, ilyenkor fogorvoshoz kell fordulni.
A felső metszőn approximalis felszínén honi viszonyaink között tömegesebben csak 2-5 évvel áttörésük után, a praepubertas-pubertas idején keletkezik. E korban viszont már az áttörő többi multicuspidált fog rágófelszínén is elkezdődik a caries, ezeknek approximalis felszínei inkább csak 14-16 éves korban kezdett szuvasodni. A 6-7 éves korban áttört első nagyőrlők viszont már 9-11 éves korban is gyakran észlelünk approximalis felszíni szút.
A múltban ritkább volt a caries, mint a jelenben, primitív viszonyok között élő, civilizálatlan emberen csak szórványosan fordult elő. A civilizáció haladtával egyre jobban terjed. Így ma a kultúrvilág minden népén, minden államában olyan mértékben támad, hogy szinte megoldhatatlan betegellátási problémát jelent, ezért népbetegségnek minősül. Az emberen kívül szórványosan előfordul a vele egy táplálékon élő kutyán is, gyakrabban a vegyes táplálkozású sertésen is. Kísérletes körülmények között előidézhető – akár tömegesen is – rágcsálók őrlőfogain, ez az experimentális caries-kutatás legkedveltebb módszerének alapja.
Az approximalis sáv területén a fog vestibularis felszínén keletkező cariest illetően. E terület tulajdonképpen csak akkor válik alámenővé, tehát lesz habitualisan tisztátlan, amikor az ínytapadás a legnagyobb kidomborodáson túljutott. E vestibularis sávot valamelyes, bár távolról sem kielégítő mértékben tisztára súrolja a rárakódó lepedéktől mozgó orca, ajak, művi tisztán tartása fogkefével könnyű. Hogy ezt a sávot a fog oralis felszínén az érdes, sokat mozgó nyelv tisztára dörzsöli, s így a szútól megvédi.
A fogszuvasodás orvosi kialakulása és kezelése a fogorvosnál. Izgalmas és érdekes témáink: fogorvos Budapest, fogászat Pesten, fog kezelése, caries kialakulása.
Megosztás a facebookon
Fogászat Budapesten. A blogból megtudhatod miit kell tenned az egészséges fogakért és azért, hogy ne kelljen gyakran fogorvoshoz járni, csak a kötelező szűrővizsgálatra. Implantátum vagy fogszabályozó.